A mai napon Harry és én elmegyünk kirándulni és csak augusztus végén jövünk vissza:
- Fiúk. Krisztivel elmegyünk egy picit-mondta Harry és megölelte a fiúkat.
- De miért?- Kérdezte Louis és elkezdett durcogni.
- Mert szeretnénk kettesbe lenni- mondta és átölelte a dúzzogó legjobb barátját.
- Na gyere csak Harry- mondták a fiúk én valami oknál fogva aludtam még.
*Harry szemszöge
A fiúk akarnak valamit.
- Na mit akartok haverok?- Kérdeztem majd Louis felém lépett.
- Figyelj! Tudod még 15 és ne csinálj olyat amit nem szeretne.
- Pl mit?- Kérdeztem és Zayn belesúgta a fülembe.
- Nyugi vigyázok rá már mondtam a repülőnél.
- Rendben haver. De gondold át- mondta Niall és elmentek.
Felmentem a kicsimhez aki még nem volt felöltözve csak melltartóba és bugyiba van.
- Kicsim ébredj!
De nem kellt fel odahajoltam hozzá, majd elkapta a kezem és rálökött az ágyra mellé:
- Háhá! Megvagy- mondta lelkesen és megcsókoltam.
- Na gyere édes felkéne öltöznöd.
- Rendben drágám- mondta és elkezdett öltözni.
Leértünk és a fiúk zsepikkel jöttek hozzánk mert sírtak:
- Úgye visszajöttök?
- Persze Louis- mondta Kriszti majd megpuszilta a haverjait.
- Akkor jó.
- Lehet csak egy napra megyünk vagy többre. Nyugi vigyázok magamra- mondta a barátnőm és megölelte a fiúkat. Megfogta a kezem és kisétáltunk a lakásból.
- Kicsim! Nem megyünk olyan messze. Csak az erdőbe- mondtam csalódottan.
- Harry engem nem érdekel hová megyünk és érezzük jól magunkat- megcsókolt majd simogatni kezdett.
Nemis tudom. Olyan bizsergő érzésem van. Tényleg akarom Krisztit. De nem csak ÚGY hanem egész életre.
- Szeretlek Harold Edward Styles.
- Én is téged Kriszti- mondtam és beléptünk a kabinba.